Ezen a héten egyik diáktársunk versét hoztuk el nektek. Olvassátok el, mikor időtök engedi, hiszen egy nagyon mély és fontos témáról elmélkedik benne.

 Hit

Vajon lesz olyan, aki akkor is lát,

Amikor mindenki azt hiszi eltűntem?

Vajon lesz olyan, aki akkor sem bánt,

Ha súlyos a bűntettem?

Lesz-e majd, ki hallja mit mondok,

Akkor is, ha senki más nem figyel?

És lesz-e kivel a hatalmasnak tűnő gondok,

Már egyenlők a semmivel?

Mi a garancia arra, hogy tündérmese mindenkinek jár?

És mi van azzal, aki mindig csak vár és vár és vár?

Honnan tudjuk, hogy boldog lesz-e ennek is a vége?

És mikor mondhatjuk azt, hogy igenis, ezért megérte?

Hogyan tud valaki feltétel nélkül hinni?

Vajon tudja is vagy csak reméli?

De a legfőbb kérdés talán az, jó-e remélni?

Reményt vetni valamibe, és hinni, hogy az ember eléri.

Mindegy, hogy a mába, a holnapba,

egy szebb napba,

Vagy a szerelembe,

mi sarkall a szeretetre.

Mindegy miért, hol, mikor, mettől meddig és kivel.

A lényeg, hogy ne add fel, és ne érd be csak úgy a semmivel.

Szerző: Gáll Boglárka 11.A

Kép készítője: Kiss J. Dorottya 11.F