Interjú Orbán Angelikával
Interjúztató: Mióta dolgozol az iskola büféjében?
O. A.: Februárban lesz hat éve.
Interjúztató: Szereted ezt csinálni?
O. A.: Eleinte aggódtam amiatt, hogy ugye középiskolába jövök, és milyen lesz kamaszokkal együtt dolgozni, hogy milyen reakcióik vannak, de nagyon pozitív csalódás ért. Olyan, mint a második otthonom.
Interjúztató: Mi szerettél volna lenni gyerekkorodban?
O. A.: Ez érdekes és szerintem meglepő lesz. Kislánykoromban néztük a televíziót, és revütáncosnőket láttam nagy tollakkal, gyönyörű ruhákkal. Akkor azt gondoltam, hogy én is revütáncosnő szeretnék lenni.
Interjúztató: Foglalkozol mással az iskolabüfé üzemeltetésén kívül?
O. A.: Az üzemeltetést 2020 februárjában kezdtem, amikor a főnököm elment innen, és márciusban már bezártak minket. Egészen szeptemberig nem dolgozhattunk, majd novemberben megint bezártak minket, és nem ment túl jól a büfé. Üresedés volt a suliban, így, mint takarítónő, elhelyezkedtem, és azóta is csinálom ezt mellette.
Interjúztató: Van valamilyen hobbid?
O. A.: Főzni nagyon szeretek, azt gyakrabban csinálom, mint a rajzolást. Ritkábban ülök le, de nagyon jót tesz a lelkemnek. Főzni és kísérletezni imádok, mindig készülök valami újdonsággal ide a büfébe is.
Interjúztató: Vannak a közeljövőre tekintve céljaid vagy változtatásaid a büfével kapcsolatban?
O. A.: Mindig jár az agyam. Van, amikor felébredek hajnalban és mindenféle szendvics jár az eszemben. Persze ilyenkor mindig nagyon éhes leszek, úgyhogy mindig törekszem arra, hogy változatos legyen a kínálat.
Interjúztató: Melyik a kedvenc Lászlós osztályod?
O. A.: Több osztályból vannak barátaim, de a kedvenc osztályom a 12.F. Velük most már öt éve együtt vagyunk. Ők nagyon gyakran keresték a társaságom, mondhatom azt is, hogy sokukat barátomnak tekinthetem. Van közös osztályképünk, elhívtak a szalagavatójukra, és a tablójukon is szerepelni fogok, úgyhogy nagyon jó kapcsolatot ápolunk. Nagyon sok okos, kreatív és vicces gyermek jár oda.
Interjúztató: Van valami tanácsod a fiatalok számára?
O. A.: Álljanak ki magukért, ez a legfontosabb. Szívesen segítek bárkinek, mert nem felejtettem el, hogy milyen kamasznak lenni.
Szerkesztette: Delea Márton KNyA, Horváth Bence 11.F